Március 18. az Újrahasznosítás világnapja. Manapság egyre többen igyekszünk tudatosabban élni, igyekszünk a környezetünkért tenni.
Ezt a nemes gondolatot követve sokan lelkesen szelektáljuk is a hulladékot és büszkén gondolunk arra, hogy lám mennyit tettünk környezetünkért, a Földért. Csakhogy vajon hányan gondoljuk végig, még inkább hányan tudjuk, hogy valójában mi történik azután, hogy szétválogatva elhelyeztük a megfelelő tárolóban vagy helyen a hulladékunkat?
Persze mindannyiunknak vannak elképzelései és a médiában látott, hallott információk alapján meg is könnyebbülünk lám jó helyre került minden. De valóban így van? Valóban véget ér ott a felelősségünk, hogy szétválogatva elhelyeztük ezeket a dolgokat? Sőt fontos kérdés az is, hogy amit elhelyezünk ezeken a helyeken tényleg minden újrahasznosítható? Talán annyira igyekszünk, hogy mindent szelektálunk. Lássuk be, azért nem teljes körű a tájékoztatás arról, hogy mit szelektáljunk és mit ne (mert nem tudjuk, hogy nem újrahasznosítható). Persze tudjuk, hogy ételesmaradékos papírt nem teszünk a szelektív kukánkba, de mi a helyzet a csomagoló anyagok egy részével, amiről nem is tudjuk eldönteni, hogy milyen anyagból lehetnek? Sokan például nem tudják azt sem, hogy a szívószál, az elviteles kávés pohár nem újrahasznosítható, ezért teszik a szelektívbe.
Talán egy 1 évvel ezelőtt láttam az egyik magyar tévé csatorna által készített rövidfilmet, s ebből tudtam meg, hogy a papír tojástartó nem számít papír hulladéknak, mert olyan kicsi a rost tartalma, hogy nem éri meg vele foglalkozni. Társított hulladéknak (többféle anyagból előállított) számítanak a szeletelt felvágottas, sajtos stb. tálcák, melyeket felesleges a műanyag hulladék tárolóba tennünk, mert nem újrahasznosíthatóak. Vagyis a saját megnyugtatásomra bele tehetném, hiszen akkor az általam „termelt” szemét is kevesebb, de végeredményben a szemétben végzi csak valakinek felesleges munkát adtam vele.
De mit is jelent ez az újrahasznosítás kifejezés?
A Greendex oldalán így szól a megfogalmazása „a hulladékanyagok összegyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának folyamata. Ezeket az anyagokat kezelik, megváltoztatják, újra felhasználhatóvá alakítják, hogy az így keletkezet alapanyagokból új termékeket állítsanak elő”. Vagyis az adott tárgyból újra nyersanyag lesz. Nem keverendő össze az újrahasználattal, melynek lényege, hogy a tárgy marad az, ami volt, csak megváltozik a használója vagy a használati célja. Lásd például bébiételes üvegből fűszertartó készül.
A feldolgozás során vannak olyan anyagok melyek végtelenszer újrahasznosíthatóak, mint például a papír, a fém és az üveg, de a műanyag esetében ez már nem igaz. Általában minden újrahasznosítás során romlik a minősége, így erősíteni kell azzal, hogy hozzákevernek „szűz” műanyagot. 2-3 alkalom után már nem is lehet felhasználni. Persze létezik már olyan technológia, aminek segítségével más tárgy készül belőle. pl. a PET palackból készült fonalat felhasználják ruhanemű készítésre. Egyrészt elcsodálkozunk, mert ez jó dolognak tűnik, másrészt arra is gondolhatunk, most már műanyagot is viselhetek? Ez azért mégsem olyan szívderítő ötlet mindenkinek.
Nem árt azt sem, ha tudjuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés (Recycle) a hulladékgazdálkodási hierarchiának csak a harmadik szintjén helyezkedik el, mivel ez a folyamat a már meglévő hulladék kezelésének a lehetősége. A hierarchia első fokán a csökkentés (Reduce), másodikon az újrahasználat (Reuse) áll. Tehát mondhatjuk, hogy sokat teszünk környezetünkért azzal, hogy az általunk megvásárolt dolgokat felhasználás után szelektíven gyűjtjük, de azzal még többet segítenénk, ha tudatosabbak lennénk abban, hogy olyan terméket vásároljunk, ami inkább újrahasználható, még inkább csak akkor vásároljunk, ha valóban szükségünk van rá és akkor is figyeljünk oda (lehetőségeinkhez mérten), hogy mit vásárolunk.
Otthoni újrahasznosítás során gyakran készítünk valami kreatív dolgot ezekből a hulladékokból és ebbe sokszor gyermekeinket is bevonjuk. Rengeteg olyan weboldal van, ahol jobbnál-jobb ötletekkel találkozunk, miből mit csinálhatunk. Jó móka és még példát is mutatunk. De ha végig gondoljuk, hogy meddig használjuk ezeket a dolgokat rá kell jönnünk, hogy sok esetben bizony rövid ideig, van hogy pár nap után a kukában végzi. Természetesen van kivétel, de ezért is fontos, hogy jól gondoljuk meg miből újrahasznosítunk. Sokan és sokféleképpen adnak ötletet pl. PET palack, CD lemez „átalakítására”. De ezekkel pont az a baj, hogy átalakítás után már nem kezelhetők felhasználható hulladékként, szemétként végzik. Tehát ha kreatív oldalunkat szeretnénk kiélni, inkább olyan anyagokat alakítsunk át, melyek azután is kezelhetők hulladékként, pl. üveg, fém, fa, textil.
Most nézzük át, hogy miként zajlik a szelektív hulladékgyűjtés hazánkban.
A gyűjtő konténerekbe, zsákokba, kukába papír hulladékot, fémet, műanyagot helyezhetünk el. A szelektív hulladékszigetek sok helyen már megszűntek arra való hivatkozással, hogy a társasházak, kertes házak tulajdonosai kaptak saját kukákat. Ezzel nem is lenne gond, de sajnos megszűnt így a lehetőség az üvegek szelektív gyűjtésére és bizony sok kutatómunkába telik megtalálni azokat a helyeket, ahová le lehet adni őket. A boltok többnyire csak az általuk forgalmazott üvegeket veszik vissza és az a kevés hely ahova el lehet vinni, hamar megtelik. Egy-egy közösségi oldalon találunk olyan információkat, hogy hol vesznek át pl.befőttes üveget, de sok olyan hely van, ahol nincs erre lehetőség. Mindenesetre azok a szerencsés helyek ahol még van hulladéksziget ott a színes és fehér üvegeink leadására van lehetőség.
A textilt, mint hulladékot hazánkban nem nagyon lehet ipari mennyiségben újrahasznosítani, bár van pár hazai feldolgozó, akik fonalat és ipari vattát állítanak elő a felvásárolt hulladékból. Éppen ezért a hulladékkeletkezés megelőzése, késleltetése a cél. Ezt megnehezítheti az állandóan változó divat, mert aki trendi szeretne lenni, bizony sűrűn váltogat. A ruhák újraértékesítése, csereberéje, adományozása is segíti a megelőzést. Vagy éppen megunt és kissé kinyúlt, szakadt ruhadarabjainkat felajánlhatjuk ügyeskezű, kreatív embereknek, akik valami új dolgot hoznak létre belőle. Van is olyan hazai vállalkozó, aki már nem hordható minőségű farmeranyagot hasznosít. Ha pedig mégis úgy gondoljuk, hogy inkább leadjuk őket, textilgyűjtő konténereket találhatunk hipermarketek parkolóiban, néhány köztéren, hulladékudvarokban. Érdemes azt is tudni, hogy a leggyengébb minőségű textileket géprongyként hasznosítják újra, a közepes minőségűeket rászorulóknak adják.
Veszélyes hulladékok közül az elemeknek, telefonakkumulátornak több helyen (pl. iskolákban, hipermarketekben) is van kihelyezve kis gyűjtőkonténere. A lejárt gyógyszereket pedig az esetek nagy részében a gyógyszertárakba kihelyezett gyűjtődobozba lehet visszavinni. Abban az esteben, ha nem látunk ilyet és kérdésünkre azt a választ kapjuk, hogy nem veszik vissza, érdeklődjünk nyugodtan a legközelebbi gyógyszertár felöl, ahová vissza tudjuk vinni.
Elektronikai hulladékok esetében sokan nem tudják, hogy az elektronikai áruházaknak kötelessége visszavenni az elhasználódott, tönkrement elektronikai gépeket. Mindenképpen érdemes utána néznünk az interneten melyik áruház milyen módon fogadja ezeket.
Jó hír, hogy a fővárosban több hulladékudvar is működik ahová leadhatjuk a szelektíven gyűjtött, szelektív kukákba nem elhelyezhető hulladékot. Mielőtt megtennénk, mindenképpen látogassunk el az https://www.fkf.hu/hulladekudvarok oldalra, ahol fontos információkat tudunk meg arról, hogy mit? hogyan? mennyit? adhatunk le.
A már feleslegessé vált, de más számára még használható tárgyainkat, eszközeinket nemcsak hirdetésben árulhatjuk, csereberélhetjük, adományozhatjuk oda, de arra is lehetőség van, hogy az újrahasználati központokba leadjuk azokat, melyek használható állapotban vannak, és eredeti funkciójukat még maradéktalanul betöltik pl. babfelszerelés, játék, sporteszköz, bútor, könyv, konyhafelszerelés, lakberendezési tárgy.
Érdemes időt szánni rá és feltérképezni, hogy mit és hova adhatunk le. Ezt egyszer kell megtennünk és utána már segíthetünk másoknak is, hiszen saját kézből van tapasztalatunk. Lehetőségünk többféle van, rajtunk múlik, hogy miként vigyázunk környezetünkre és milyen példát mutatunk gyermekeinknek, barátainknak vagy akár kollégáinknak.