A nyelvtanulás az, ami egész életünkön át elkísér minket. Van amikor flowban vagyunk, csak úgy szárnyalunk és szenvedélyünk az adott nyelv. Máskor viszont holtpontra jutunk, hiába ismétlünk, gyakorlunk, kicsit már unjuk is, elfelejtünk szavakat és nem érzünk nagyobb előrelépést a tudásunkban. Ráadásul ha azt látjuk, hogy a körülöttünk élők milyen könnyedén tanulnak, ez még inkább lefagyaszthat minket.
Korábbi cikkünkben három lehetőséget mutattunk, most újabb három tippel szolgálunk, amivel elmozdulhatunk a holtpontról!
4.
Alkoss különböző szövegeket! De miért? Ha elkezdesz beszélni, hamar rájössz, hogy hiányzik a szókincsed vagy nem tudsz valamit jól elmondani, de végül valahogy kievickélsz a helyzetből. Ha viszont írnod kell, tudatosan, akkor pontosan tudod, mire lenne szükséged, és van idő, hogy kikeresd, átgondold – az írás erre a legjobb lehetőség.
Milyen szövegeket érdemes írni? Először olyasmit, amit élőszóban elmesélnénk, pl. egy utazásról, a napodról. Írásban igyekszünk elkerülni a szóismétléseket, így máris tanulhatunk szinonimákat, új kifejezéseket. Ilyenkor ráadásul tudatos keresésére kényszerülünk, majd megtaláljuk, leírjuk, átolvassuk, ezt követően átnézetjük a tanárunkkal – ennyi „találkozás” után sokkal jobban fogunk emlékezni az adott kifejezésekre, mintha csak egyszer hallottuk volna. És ezután az életben is felismerjük, beépítjük, használjuk őket. Azután más témákat is választhatunk, minddel rengeteg új tudásra teszünk szert: ha a munkánkról, jövőbeni terveinkről, problémáinkról, vagy bármi komplexebb témáról írunk, mindig szükségünk lesz a vonatkozó szókincsre.
A témák kiválasztásánál ajánlott a saját életünkre, céljainkra fókuszálni. Előre felkészülhetünk jövőbeli szituációkra, így állásinterjúkra, szakmánkhoz kapcsolódó szituációkra – például ha külföldön szeretnénk dolgozni -, egészségügyi helyzetekre – külföldi utazások alkalmával ajánlott legalább egy nyelven megtanulni elmondani a kórelőzményünket, milyen gyógyszert szedünk, van-e allergiánk, milyen műtéteink voltak stb.. -, családi szituációkra – ha külföldi rokonaink vannak, a velük való kapcsolattartás minősége jól növelhető a választékos idegennyelv-használattal -, utazásnál várható helyzetek – szállásfoglalás, étteremben rendelés, tájékozódás stb…
5.
Először olyan dolgokat tanulj meg, ami releváns számodra! NEM kell mindent megtanulnunk, ami a tankönyvben van, vagy amit a neten látunk, hallunk. Ami nem fontos számodra, eleinte bátran hagyd ki, koncentrálj arra, amire szükséged van! Keress számodra fontos, hasznos dolgokat! Ha meggyőződésed, hogy az adott dolgot sosem fogod használni, ne vesztegesd az időd vele, és fókuszálj a saját érdeklődésedre, szükségleteidre. Persze van az a szint, ahol már azt is meg kell tanulni, ami nem érdekel minket… Ha valóban jól akarjuk tudni a nyelvet, ezeket is el kell sajátítanunk, különösen, ha vizsgára készülünk. De addig is, érdemes a számunkra releváns tudásra összpontosítanunk!
Az előző pontnál említett helyzetek, szituációk itt is irányadók lehetnek a témák kiválasztásánál. Azoknál a témáknál, melyek nem érdekelnek minket, lehet úgy megszelidíteni a témákat, hogy először az anyanyelvünkön, majd a célnyelven elkezdünk olvasni, videót nézni az adott témában és csak azt keressük, hogy mi kelti fel a figyelmünket. Lehet tudományos érdekességekre rácsodálkozni, feldobni a napunkat vicces videókkal, de akár érzelmi töltettel rendelkező tartalmak is észrevétlenül segíthetnek kapcsolódni a témához.
6.
Az aktív tanulás és a passzív tanulás között óriási a különbség, ezt nagyon fontos tudatosítani. De mi is tartozik az aktív tanulásba, és mi a passzív tanulásba? Az aktív tanulás az, amikor célirányosan végzed a nyelvtanulást, ez a fő tevékenység. Megtanulsz szavakat, megérted, majd megtanulod a nyelvtani szabályokat, készülsz a nyelvvizsgára és sorra tanulod meg a nyelvvizsgán várható feladatok megoldási sémáját. A passzív tanulás viszont egy másodlagos tevékenység, ekkor a fő cél a másik tevékenység (pl.: szórakozásból megnézel egy filmet), és a nyelvtanulás csak másodlagos dolog. Lássuk mire figyeljünk az aktív tanulásnál!
Az aktív tanulás során, pl. amikor meghallgatsz egy podcast epizódot, nézel egy videót stb: jegyzetelsz, kontextust írsz az új szavakhoz, használod őket tágabb értelmezésben stb.: minden tartalom (olvasás, írás, hallgatás, beszéd) nagy része legyen érthető számodra, de mindig egy nagyon picit magasabb szintű legyen! (és persze számodra releváns ;)) A magasabb szint okozta új kifejezéseket pedig részletesen ismerd meg. Ajánlott ezen új részek külön kiírása és akár az otthonunkban való kihelyezése.
…. cikksorozatunk folytatását hamarosan olvashatod!